Penjelasan konsistensi perhitungan hari kalender Qamariyah untuk Ramadan dan Idul Fitri 2026 berdasarkan durasi 29 atau 30 hari per bulan

#fediverse #Logika #Matematika #Fitri

https://dalam.web.id/warta-tekno/logika-matematika-idul-fitri-2026

„Począwszy od 26 października wybrane pociągi Kolei Śląskich w kierunku Bielska-Białej, Żywca i Wisły pojadą objazdem linią kolejową 142. To ważna wiadomość dla mieszkańców południowych dzielnic Katowic – Ochojca, Murcek i Kostuchny – którzy na co najmniej miesiąc zyskają bezpośredni dostęp do połączeń kolejowych w kierunku centrum Katowic i na południe województwa. Data wznowienia normalnego ruchu po tej trasie to rok 2029.”
Gdyby nie remont na odcinku Katowice Ligota – Katowice Piotrowice te przystanki nadal byłyby „stacjami widmami”. A tak ludzie pojeżdżą ze cztery tygodnie, zaczną się przyzwyczajać i... im to zabiorą. W tym przypadku przedłużające się prace remontowe będą „na rękę” pasażerkom i pasażerom. Choć to i tak nieźle – Kłobuckowi i Działoszynowi „marszałkowo”, a co za tym idzie, Kolesie Śląskie obiecały, że pomimo zrobionej na tip top infrastruktury (perony, dworce) rozważą powrót połączeń kolejowych od... 2040 roku.
Aczkolwiek teraz coś „drgnęło”, lecz zgodnie z logiką alternatywną PLK ma w związku z tym „niepodziankę” dla mieszkańców niektórych miejscowości położonych przy tej linii 131: https://www.rynek-kolejowy.pl/wiadomosci/szesc-par-pociagow-chorzow--chorzewsiemkowice-ograniczona-siatka-postojow--125088.html

@robbli @grzeeesiek @mgorny @koniectorowiburaki @stfn @paper_modeler

#KolejeŚląskie #Chorzew-Siemkowice #Chorzów #linia131 #PolskieLinieKolejowe #PLK #logikaalternatywna #logika #alternatywna

A belső leszerelési mechanizmus működése

A “belső leszerelési mechanizmus” kifejezés arra utal, amikor az egyén vagy a társadalom bizonyos pszichológiai, szociális vagy kognitív folyamatok révén passzívvá, elfogadóvá vagy közömbössé válik olyan helyzetekben, amelyek egyébként felháborodást, ellenállást vagy cselekvést váltanának ki. Néhány aspektusa:
1. Kognitív disszonancia csökkentése: Amikor ellentmondásos információval szembesülünk (például „valami nincs rendben”, de „hivatalosan tagadják”), az agyunk igyekszik feloldani ezt a feszültséget. Az egyik módja, hogy elutasítjuk a kellemetlen információt, vagy meggyőzzük magunkat arról, hogy a fennálló helyzet elfogadható vagy megváltoztathatatlan. Ez „leszerel” bennünket a cselekvéstől.

2. Tekintélyelvűség és konformitás: Az emberek hajlamosak elfogadni a tekintélyesnek tartott források (kormányok, szakértők, média) állításait, különösen, ha azok egységesen lépnek fel. A többségi véleményhez való igazodás (konformitás) is erősen befolyásolhatja az egyéni reakciókat, még akkor is, ha belsőleg kétségek merülnek fel.
3. Információs túlterheltség és apátia: A modern világban az információk áradata könnyen túlterhelhet bennünket. Ha túl sok negatív vagy bizonytalan információ ér el minket, az apátiához vezethet, ami a “mit tehetnék” érzéséből fakad. Ez is egyfajta leszerelési mechanizmus, hiszen a reménytelenség elveszi a cselekvőképességet.
4. Társadalmi stigmak: Azokat, akik megkérdőjelezik a hivatalos narratívát, gyakran „összeesküvés-elmélet hívőnek”, „paranoidnak” vagy „őrültnek” bélyegzik. Ez a társadalmi nyomás elrettentheti az embereket attól, hogy nyíltan beszéljenek kételyeikről, és így a „leszerelés” maguktól a kritikusan gondolkodó egyénektől is érkezhet.
5. A komplexitás elfedése: Sok problémát rendkívül bonyolultnak mutatnak be, amelynek megértéséhez szakértői tudás szükséges. Ez a bonyolultság eltántoríthatja az átlagembert a mélyebb vizsgálódástól, és elfogadóvá teheti a leegyszerűsített magyarázatokkal szemben.
Ez a mechanizmus különösen veszélyes lehet, ha valós problémákat, például környezeti károkat, gazdasági egyenlőtlenségeket vagy hatalmi visszaéléseket fed el, és gátolja a kollektív cselekvést.
Az “egészséges kételkedés”
Az egészséges kételkedés nem cinizmus, nem minden hit elutasítása, és nem is összeesküvés-elméletek gyártása. Sokkal inkább egy tudatos, kritikus gondolkodási készség, amely segít eligazodni az információk világában és megalapozott döntéseket hozni. Az egészséges kételkedés azt jelenti, hogy:
1. Kérdéseket teszünk fel: Nem fogadunk el mindent elsőre, hanem rákérdezünk az információ forrására, a mögötte lévő szándékokra, az adatok pontosságára és a következtetések érvényességére.
• Ki mondja ezt? Milyen érdekei fűződnek hozzá?
• Milyen bizonyítékok támasztják alá? Elég erősek ezek a bizonyítékok?
• Vannak-e alternatív magyarázatok?
• Mi hiányzik az információból?

2. Forráskritikát alkalmazunk: Megvizsgáljuk az információ forrását. Hiteles, megbízható forrásról van szó? Van-e előítélete, elfogultsága a forrásnak? Összevetjük több forrásból származó információval.
3. Logikai hibákat keresünk: Felismerjük a gyakori logikai tévedéseket, mint például a hamis okozatiságot, a szalmabáb érvelést, vagy a személyeskedést (ad hominem).
4. Nyitottak maradunk az új bizonyítékokra: Az egészséges kételkedő nem dogmatikus. Ha új, meggyőző bizonyítékok merülnek fel, hajlandó felülvizsgálni a nézeteit. Ez a tudomány alapja is.
5. Elismerjük a bizonytalanságot: Tudomásul vesszük, hogy nem minden kérdésre van azonnali, egyértelmű válasz. Az egészséges kételkedés elfogadja, hogy néha „nem tudom” a legkorrektebb válasz.
6. Különbséget teszünk a tény és a vélemény között: Tisztában vagyunk azzal, hogy mi az, ami ellenőrizhető tény, és mi az, ami valaki személyes véleménye, értelmezése vagy hite.
7. Saját elfogultságainkat is vizsgáljuk: Ahhoz, hogy objektíven tudjunk kételkedni, meg kell ismernünk a saját kognitív torzításainkat (pl. megerősítési torzítás), amelyek befolyásolhatják, hogyan értelmezzük az információkat.
Az egészséges kételkedés nem arra szolgál, hogy mindenben kételkedjünk, hanem arra, hogy kritikus szemmel vizsgáljuk meg az állításokat, különösen azokat, amelyek jelentős hatással lehetnek ránk vagy a társadalomra. Ezáltal tudunk ellenállni a manipulációnak, megalapozott döntéseket hozni, és felelős, aktív állampolgárokká válni.

https://aihumancoexist.wordpress.com/2025/06/20/civilizacios-paradoxon/

A kritikus gondolkodás aktív gyakorlása
A gondolkodás mint képesség fejlesztése
A kritikus gondolkodás nem természetes adottság, hanem fejleszthető képesség. Ahogy a fizikai erőnket is edzéssel növeljük, úgy a szellemi függetlenségünket is tudatos gyakorlattal építhetjük ki. Az egészséges kételkedés nem passzív várakozás, hanem aktív tevékenység.
Napi gyakorlatok a szellemi függetlenségért

#AiKockázatok #logika #RisksOfArtificialIntelligence #szabadság

Ta gra się psuje przy karcie graficznej Nividia, ale umie działać na linuxie...

Ta gra jest większą zagadką pod kątem działania niż myślałam 💁‍♀️

#Lmao #Gry #Linux #TonyTough2 #Nividia #Logika #Logic

Rozpoczynamy rok na blogu artykułem o logice. Ale nie takiej matematycznej (chociaż trochę też), ale dotyczącej obliczeń w oprogramowaniu. Powinny być one po stronie backendu - to niby wszyscy wiemy. Ale właściwie dlaczego tak jest?

#programowanie #podstawyIT #logika #ArchitekturaOprogramowania

https://wildasoftware.pl/post/dlaczego-logika-stronie-backendu?ref=mastodon